Pártuc

Saját fotó

anyukáskodok, kötök, horgolok, varrok, tanulok, kertészkedek, sütök, főzök, sajtot, joghurtot készítek... és a többi :)

2015. október 28., szerda

Párdó

Az egész úgy kezdődött, hogy találtam egy maradék gombócot a fonalból, amiből Pincinek készült pulcsi még régebben- persze már Annus hordja. De nagyon szép, meg jóféle fonal, viszont ilyen kétharmad gombóccal nem sok mindent lehet kezdeni. Kerestem hát valamit, ami viszonylag gyorsan megvan, örül neki valamelyik lánykám, esetleg mindkettő, és elég rá ez a szépséges fonal. Így lett ez a macska. Kicsit elszámoltam a fonalmennyiséget, nagyon kicentiztem, az utolsó centiig elhasználtam, csodával határos, hogy be tudtam fejezni. de sikerült. Különleges darab, mert

Nyakbamacska 2


No hát sajnos ez sem készült el időre. Fogjuk az egyetemi tanulmányokra, meg a kölköcskéimre és egyéb teendőimre, de azért megemlíthetjük azt is, hogy meg szoktak torpanni egy időre a dolgok a kezem alatt, általában a kéz állapottól 15 percnyi munkára. Ilyenkor el  szoktam bizonytalanodni, hogy jó lesz e ez így, tetszeni fog e, hogy lehetne még jobbá tenni. és akkor napokig csak gondolkodom. No hát egy pár napig ez is csak állt, mert

2015. szeptember 29., kedd

Első nap az iskolában. megint.

Húztam, halasztottam, az óvodára fogtam... ezidáig nem nagyon sikerült az egyetem közelébe mennem. két hét telt el, és kezdett neccessé válni a dolog, úgyhogy hétfő reggel szépen hátamra kaptam az iskolatáskám Annuskát, és bevonultunk.

itt még nem a hátamon, de ott is volt :) Legalább kipróbáltuk az új, közös pulcsinkat

2015. szeptember 23., szerda

Nyakbamacska 1.

Aktuális villámprojekt. Legalábbis bízom benne, hogy hamar végzek vele, mert megígértem :) hűvös szelek járnak, és egy kedves barátnőm kért meg, hogy hadd legyen macska a kicsilánya nyakában. Ez a kép adta az ötletet.

ez nem saját kép, sőt a forrását sem találtam meg

2015. szeptember 22., kedd

Első önálló alkotás

Hát mert Pinci már ÓVODÁS :) trallala trallala
Olyan profi mint vártam, és én olyan büszke vagyok rá, hogy csak kicsit sírtam, mikor az első ottmaradós nap így kezdődött:
- Aja hova mész? - Haza, ebédet főzni, és utána jövök érted. Jó így? - jó - Kérek puszit!
kaptam puszit. aztán megérkezett Katinéni.
-Szia! Adsz anyának egy puszit?- már adtam 
majd sarkon fordult, és beviharzott a csoportba...
aztán azért egy óra múlva kicsit hiányozni kezdtem (állítólag), de másfél óra volt a teljes ott tartózkodás, úgyhogy azért csak kibírta. másnap már csak 5 percre hiányoztam, aztán haza sem akart jönni. csak azt az egyet nehezményezte, hogy nem gyurmázhat. mert mindig az udvaron voltak, mikor ő ment. no hát a héten kicsit már korábban vittem, és ma meg is történt a várva várt...

2015. szeptember 14., hétfő

Mosolygombóc

Rettentő különböző gyerekeim vannak. A kicsimről kevesebb szó esett eddig. nem fontossági sorrend, csak Pinciről könnyebb. Rajta már kiigazodtam nagyjából. Annussal még mindig mintha barátkoznánk. nem jutott annyi idő kettesben, mint Pincivel annak idején. Ez nem rosszabb, csak másféle. Mint ahogy a két gyerek is teljesen másféle. Annus most éppen egy kis gombóc. egy mosolygós gombóc, tele jókedvvel, mosolygós, kacagós szájjal, abban benne két apró foggal. 

2015. szeptember 2., szerda

Kajla

Na ez pedig úgy kezdődött, hogy nyári szabadságunk egy részét Kaposváron töltöttük. Otthon. Anyuéknál. Ott volt Anyu összes unokája. az én kettőm, és Mici és Rézi. Anyunak is a szabadsága volt, gondolom megkönnyítettük...
És hát Micike addig addig, még kibökte, hogy zsebkutyára vágyik. De én nem így készültem. Csak vastag fonalam volt, és abból is csak néhány szín, így választhatott, hogy jó lesz e az ebből készíthető bármilyen, de nem zseb kutya, vagy vár. no hát a kilencévesek szerintem a türelmükről híresek, így a bármilyen mellett döntött. Egy hetet voltunk ott, és megígértem, hogy kész lesz ezalatt. Nem is haladtam vele semmit, mert más dolgunk volt, de utolsó este becsületből nekiültem. Kész lett a teste, a feje, egy füle, egy lába. aztán elfogyott a fonal. és nem volt több. úgyhogy szégyenszemre félbemaradt, de megígértem, hogy még sulikezdés előtt megkapja. 

mondjuk mintát kaptam

Szerencsére ezt már sikerült betartanom.
teljes improvizáció volt, minta nélkül. büszke is vagyok rá, legesleginkább azért, mert Micinek tetszik, megy vele iskolába is. Kajla lett a neve. Azért az arcával megküzdöttem, hogy elég aranyos legyen és esetleg szimmetrikus is







Mici egyébként nagy kutyabarát, és ami a plüsskutyákat illeti, gyűjtő is. Azt mondta százig gyűjti őket. utána már csak örül, ha még kap :)


És Rézikének is készül a meglepetése, hiszen iskolakezdő. De... egyelőre titok. Meglepit szeretnék.
Őket is imádom!!!

Szereposztás

Na gondolom ez is klasszikus óvodakezdő gyerek korszak. Minden reggel megtudom, hogy ki leszek, meg hogy Pinci és Annus kik lesznek aznap a következő 5- 10 percben. Nyilván függ az előző napi programtól, vagy az aznapitól, vagy az esti mesétől, vagy... bármi. Bármik lehetünk. Csak meg kell mondani. 

2015. július 20., hétfő

Félév végi tudomány

Apróságunk, Anna baba is teljesítette az első félévét, és mivel igen sikeresen, nem is értem rá ezt a posztot időben megírni, mivel lassan három hét csúszásban vagyok. Szuperügyes, szupergyors, és nagyon hangos. Hangos, ha boldog, és hangos akkor is, mikor olyan igazságtalanságok érik, hogy például kikerülök a látóteréből, vagy  leér valamije az ágyra, vagy a járókába, vagy a szőnyegre.... (galád anyja leteszi). Viszont Pincitől rettentően boldog, kár, hogy ez egyelőre nem annyira kölcsönös. Ezen a képen mondjuk pont szeretgeti Pinci, de annyira kellett sietnem, hogy megörökítsem ezt a ritka pillanatot, hogy csak ilyen minőségben sikerült.


2015. június 4., csütörtök

Az Orángután bemászott a kemencébe, és vizes lett

No hát kérem az úgy volt, hogy valamikor év elején a bölcsődei doktornéni megállapította, hogy Pincinek zörög a szíve. első pánik, második pánik, utánaolvasás, (problémára utaló további tünetek: fáradékonyság...- az Pincinek még akarva sincs, úgyhogy semmi baj) meghallgatta  a saját doktorbácsija, ő nem hallott semmit, de azért kaptunk beutalót a kardiológiára. (az, hogy doktorbácsi nem hall semmit, könnyen betudható annak, hogy vizsgálat közben Pinci üvölt, mintha nyúznák, és minden dühével próbálja orrba rúgni szegény kedves doktorbácsit. de valójában nem hinném, hogy  ellene irányul a dolog, mert mikor Annácskát visszük, őt kedvesen, mosolyogva odaadja, hogy szurizza meg bátran, meg is mondja neki: Annácska nem fog fájni, kedves a doktor bácsi... erről ennyit :) 

2015. június 1., hétfő

Cica vagyok

Éjjel fél 1 van, mindenki alszik, én diplomamunkát írok... "Cica vagyok", hallom Pinci álmát a szobából hangosan, majd alszik tovább. vagy fel sem ébredt. Kis cukim <3
Tegnap rengeteg trambulinban ugrálás után át kellett mennem hozzá éjjel megnyugtatni, mert hánykolódott, meg dobálta magát az ágyban, és azt kiabálta, hogy: "Apa ugrálj te is  Rékával!"

2015. május 31., vasárnap

A végtelen takaró

Minden tisztelet azoknak az Anyukáknak, akik gyermekükkel otthon töltött időben alkotni tudnak... érdemben. Mármint szokták ajánlani, hogy vásároljunk WAHM termékeket, otthon dolgozó friss anyukáktól, támogassuk őket, és legyen is így. Meg gondoltam én is lehetnék WAHM. Merthogy egy csomó mindent tudok, meg próbálkozom, és kötök, meg horgolok, meg varrogatni is tudok, meg gyöngyözni, meg csomózni, meg annyi mindent kipróbáltam már, csak hát a munkatempó. Na annak demonstrálására mutatom meg most ezt a takarót.

2015. május 21., csütörtök

Lányos tavaszos

Hát mert már vége is a tavasznak, én meg nem is írtam egy mukkot sem. milyen blogger az ilyen. Hát annyi minden történt hirtelen, hogy mire idpm lett volna leírni, már nem volt aktuális. és ez így megy azóta is. 
Annácskánk ugye már 5 hónapos lassacskán, Pinci Bumbinak nevezte el, nem tudom honnan szedte, de valahogy illik rá. Először azt mondta rá Pumba, de azt azért kikértem magamnak a nevében. Enyhített, így lett Bumbi. Hát, nem a karcsú termetéről híres.

2015. február 26., csütörtök

Végre kert, nyissz-nyassz-nyussz!


Mint sejthetjük, egy család programja nagyban függ általában a kisgyerekek hangulatától, ez nálunk sincs másképp, főleg Pinci végett. És mivel kb egész ősszel nem volt hangulata a kerti munkákhoz (igen, úgy tűnik, ráfogtam :) ) most szegény kert nincs valami szívderítő állapotban. ha valami ennivalót szeretnénk kicsikarni belőle nyárra, ideje gondozásba venni újra. Ideálisnak tűnt a hétvége.  vagy legalábbis nem esett az eső, ezért Apával hirtelenjében felásattam. háhá, nem olyan egyszerű az. Előző napi hátibabaként boltba menésen fellelkesülve, Pinci is kikívánkozott, de inkább a hátamon szeretett volna most is. na ezt nem vállaltam, szerettem volna én is hasznossá tenni magam kint, és ez káoszPincivel a hátamon legfeljebb lovacskázásként volt elképzelhető, én meg nem egészen úgy gondoltam. Megegyeztünk. Ő lesz apája hátán, Anna az enyémen. Apa megkapta az emeibabyt, Anna kendőben volt batyu a hátamon. Mondhatom szép kis brigád lettünk. Szerencsére Pinci kb pont egy fotó idejéig szeretett háti lenni.

2015. február 21., szombat

meggy? szeretem!


A képek nem az eseményt ábrázolják, de maiak, és szeretek a szép gyerekeimmel dicsekedni :)

nem mellesleg már ilyen ügyesen nézelődik hason a kis 7 hetesem

itt MUMIS Pinci szerint (cumis)

itt meg még a reggeli

A minap épp olvastam egy hasonló blogbejegyzést... Kati barátnőm, aki kolis szobatársból példaképpé nőtte magát a szememben, ikersrácokat nevelget, akkora méretűket, mint Pinci. Ő volt a szerző, és jó ötletet adott hétvégi programnak.
Pinci egyébként is szeret segédkezni a konyhában, szoktunk is sütni csupán az ő gyönyörűségére cica forMÁjú kekszet, amit megenni már annyira nem szeret, uncsi, de a készítésében nagyon aktív segítség. de azért ahhoz nem mindig van türelmem, mire a kilónyi tészta mind cica formájúra alakul, én már a konyhapulton kókadozom unalmamban. valami gyorsabb kellett. itt jött képbe Kati, meg a srácok, meg a kókuszgolyóik, Ugyan két lényeges összetevő hiányzott, ezért délelőtt boltba mentem a lányokkal. Anna a babakocsiban, Pinci a hátamra kötve, tesztelvén a karácsonyra kapott csúcsszuper emeibaby babahordozót vele is, háton is. odafelé még minden szuper volt, Pinci vígan nézegetett, cicákat keresett, élvezte a magasabbról nézegetést, Anna szépen elaludt, és a terep is lejtett. Olyan 20 percnyi az út a boltig gyalog. mehettünk volna autóval, de szép idő volt, nem ártott meg egy kis séta  meg friss levegő egyikünknek sem. a boltba érvén nyomba a KUBUs polc felé iramodtam- mivel a parancs a hátamról egyértelműen szólt, és féltem a parancstagadás következményeitől. nem voltam abban a helyzetben, hogy ellent mondhassak. egy lázadó a hátamon nagyon durva tud lenni. meg még vettem kekszmorzsát, meg néhány krumplit az ebédhez, és mentünk is haza. (még véletlenül sem esett le, hogy esetleg kókusz is kellene a kókuszgolyóhoz- anyai logika)
A hazaút már kicsit jobban megviselt, Pinci 12 kilójának érzése kezdett kibontakozni a vállamban és a derekamban, ráadásul félúton elaludt, amire nem számítottam, és nem vittem alvócsuklyát a hordozóhoz, így rőzsét gyűjtő anyóka pózban araszoltam hazafelé, nehogy hátrabillenjen a kis feje. szerencsére hazafelé emelkedik a táj, úgyhogy extra jó volt, hazaérvén erősen lógott a belem, de legalább nem vettem kókuszt.
délutáni alvás után, mikor Pinci mese után kezdett követelőzni, na akkor vetettem be a sütikészítést, és nyertem is, mert rögtön nem akart már mesét nézni. gondoltam, ha elég hülye vagyok hozzá, hogy kókusz nélkül álljak neki, legalább valami legyen benne, mondjuk meggy, az van itthon. kikészítettem a hozzávalókat, Pinci kiszúrta a meggyet: Ájá MIIIIII? - Meggy, kicsim, meggy- Meggy? Szejetem! Kéjek!
No hát pont eddig tartott a golyókészítés, semeddig, innentől az volt a feladatom, hogy meggybefőttet magozzak, de gyorsan ám, és mikor 6 szem maradt, és Pinci jóllakott, és meg is unta a konyhapultnál ácsorgást, egyedül szépen megcsinálhattam a golyócskákat saját szórakoztatásomra... Pinci meg elment Vukot nézni. 
hát mi így...




2015. február 14., szombat

A MÁ korszak vége

Szerintem nincs annál izgalmasabb korszak egy szülő életében, mint mikor a kicsi beszélni kezd. Hát az én Kicsim, vagyis a kis nagyom kicsit későn kezdte, de annál jobban vártam, és rettentően élvezem. Azt hittem már örökre a macskákon marad a "MÁ" elnevezés. közel egy éve úgy hívják a macskákat. mindet. és semmiképpen semmiféle egyéb elnevezést nem sikerült kiharcolnom nekik. pedig a cica olyan könnyűnek hangzik így felnőtt fejjel. aztán egyik napról a másikra, úgy dönötött, hogy ideje a több hónapja fix 50 saját szavas szókincset kibővíteni. mondjuk úgy százszorosára. első lépésbe. mondjuk egy hét alatt. és megcsinálja :) hihetetlen, milyen hamar be fogja hozni a lemaradását. és persze ezzel egy időben: MIII? Anya MII???? eddig is érdeklődött mondjuk, úgy mondta: ETE. Ete volt minden. de tényleg minden. és én meg kössem ám föl a gatyámat, hogy minden MIII??? re tudjak számára értelmes választ adni, mert addig kérdezi, hogy MII?? ameddig meg nem érti, amit mondok rá. ha hülyeséget, vagy bonyolultat mondok? úgy kell nekem. akkor megkérdezi még 42szer, ameddig nem sikerül anyának kitalálnia, milyen válasszal lenne elégedett. 
És hát lássuk be, vicces, milyen szavakkal kezdte a valódi beszédet. elsők között szerepelt a szótárbővítéskor a "husigolyó" (segített fasírtot csinálni), mandarin (4 napja mondogatja büszkén, már 2 kiló mandarin van itthon folyamatosan készleten, pedig sosem eszi meg), tegnapelőtt meg úgy ébredt, hogy "krokodil" :) és majd csak ezután jött a cica, inni, enni, aztán most már tényleg minden. persze még nem mindent értek meg elsőre, és nagyon kell gondolkodnom, hogy mi logikus, lehet, hogy sok szót nem értenék meg, ha nem lennék részese az éppen zajló eseményeknek, de napról napra érthetőbb, és nagyon kitartóan gyakorol. figyel. figyeli a számat, és nagyon utánoz. IMÁDOM :)

2015. január 30., péntek

Csak egy januári helyzetjelentés

már igencsak érik, hogy hírt adjak magunkról. szintet lépett a családunk. pont egy hónapja. gondolom mindenki, aki olvasgatni szokott rólunk, tudja, Anna Mimi a szintlépés oka és következménye. ma egy hónapos. nem csoda hát, ha nem ücsörgök annyit a gép előtt. ez is itt most pont egy kivételes alkalom. képzeljétek, alszanak. mindketten. csönd és nyugalom.


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...