2015. február 26., csütörtök

Végre kert, nyissz-nyassz-nyussz!


Mint sejthetjük, egy család programja nagyban függ általában a kisgyerekek hangulatától, ez nálunk sincs másképp, főleg Pinci végett. És mivel kb egész ősszel nem volt hangulata a kerti munkákhoz (igen, úgy tűnik, ráfogtam :) ) most szegény kert nincs valami szívderítő állapotban. ha valami ennivalót szeretnénk kicsikarni belőle nyárra, ideje gondozásba venni újra. Ideálisnak tűnt a hétvége.  vagy legalábbis nem esett az eső, ezért Apával hirtelenjében felásattam. háhá, nem olyan egyszerű az. Előző napi hátibabaként boltba menésen fellelkesülve, Pinci is kikívánkozott, de inkább a hátamon szeretett volna most is. na ezt nem vállaltam, szerettem volna én is hasznossá tenni magam kint, és ez káoszPincivel a hátamon legfeljebb lovacskázásként volt elképzelhető, én meg nem egészen úgy gondoltam. Megegyeztünk. Ő lesz apája hátán, Anna az enyémen. Apa megkapta az emeibabyt, Anna kendőben volt batyu a hátamon. Mondhatom szép kis brigád lettünk. Szerencsére Pinci kb pont egy fotó idejéig szeretett háti lenni.



Megtetszett neki az ásás. először a nagy ásóval próbálkozott, de aztán belátta, hogy jobb lenne valami mérethelyes. nagy szerencsénk, hogy volt...



Onnantól nem kéreckedett ölbe többet, legfeljebb a sáros talicskába mászott be. értékeltem.
Anna 5 másodperc alatt ájult be  hátamon, úgy hogy kb csak a sapkája csúcsa látszott ki. Elégedett volt a sorséval arra a másfél órára mindenképpen. Pinci meg csak ásott, gereblyézett, lapátolt, és ami a legjobb móka volt, a felásott földből kifordított lárvákat, pajorokat, egyéb ízletes teremtményeket bedobálta a tyúkoknak, harsány: "Tessék pipi, kukac hamma!" felkiáltásokkal. 


Elég fáradtra dolgozta magát, (ja, merthogy mindez délutáni alvás HELYETT történt, mivel azt kiszórta a programból aznap) úgyhogy teljesen higgadt kétévessé (ritka madár) változott estére.

így van elfáradva

Anna meg így. ő is elfáradt a kintalvásban
Bodza meg így...

 Ezen felbuzdulva kiigazítottam a frizuráját, mert már nagyon vékonyka- kócos volt a haja vége. a "nyissz- nyassz- nyussz" volt a varázsszó. Eléggé tetszett neki ahhoz, hogy kedve legyen kipróbálni, mit jelent. nem mondom, hogy mestermunka lett, mert azért nyugton nem maradt, de kicsit hülyéskedtünk a tükör előtt fésűvel- ollóval... :)




Jó kis nap volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...