Szerintem nincs annál izgalmasabb korszak egy szülő életében, mint mikor a kicsi beszélni kezd. Hát az én Kicsim, vagyis a kis nagyom kicsit későn kezdte, de annál jobban vártam, és rettentően élvezem. Azt hittem már örökre a macskákon marad a "MÁ" elnevezés. közel egy éve úgy hívják a macskákat. mindet. és semmiképpen semmiféle egyéb elnevezést nem sikerült kiharcolnom nekik. pedig a cica olyan könnyűnek hangzik így felnőtt fejjel. aztán egyik napról a másikra, úgy dönötött, hogy ideje a több hónapja fix 50 saját szavas szókincset kibővíteni. mondjuk úgy százszorosára. első lépésbe. mondjuk egy hét alatt. és megcsinálja :) hihetetlen, milyen hamar be fogja hozni a lemaradását. és persze ezzel egy időben: MIII? Anya MII???? eddig is érdeklődött mondjuk, úgy mondta: ETE. Ete volt minden. de tényleg minden. és én meg kössem ám föl a gatyámat, hogy minden MIII??? re tudjak számára értelmes választ adni, mert addig kérdezi, hogy MII?? ameddig meg nem érti, amit mondok rá. ha hülyeséget, vagy bonyolultat mondok? úgy kell nekem. akkor megkérdezi még 42szer, ameddig nem sikerül anyának kitalálnia, milyen válasszal lenne elégedett.
És hát lássuk be, vicces, milyen szavakkal kezdte a valódi beszédet. elsők között szerepelt a szótárbővítéskor a "husigolyó" (segített fasírtot csinálni), mandarin (4 napja mondogatja büszkén, már 2 kiló mandarin van itthon folyamatosan készleten, pedig sosem eszi meg), tegnapelőtt meg úgy ébredt, hogy "krokodil" :) és majd csak ezután jött a cica, inni, enni, aztán most már tényleg minden. persze még nem mindent értek meg elsőre, és nagyon kell gondolkodnom, hogy mi logikus, lehet, hogy sok szót nem értenék meg, ha nem lennék részese az éppen zajló eseményeknek, de napról napra érthetőbb, és nagyon kitartóan gyakorol. figyel. figyeli a számat, és nagyon utánoz. IMÁDOM :)
Mindeközben még mindig nagyon kedves a kishúgával, bár egyre többször mondja, hogy: Anna ágyba!, azaz "nagyon hamar tedd be Annát a kiságyába, Anya, és gyere velem játszani, különben üvöltés lesz !!!" és nem viccel, tényleg üvölt. de Annával kedves. az üvöltés továbbra is csak nekem szól.
A kicsike lassan 7 hetes. Igazán rendes baba, nem lehet panaszunk rá. Értőn nézeget, ügyesen emelgeti a fejét egyre hosszabban, vidám arccal nézi a világot maga körül. nyugodt kislány. rengeteget eszik jókedvvel :) persze éjjel vagy alszunk, vagy nem, és még az utóbbi a gyakoribb, de hát ilyen ez. változatosság az ügyben, hogy Pinci betegecske lassan egy hete. azóta ő is a mi ágyunkban köt ki éjjel 1 és fél2 között, így kezd egy kissé zsúfolttá válni etetésidőben az ágyunk, amit egyébként szigorúan kettőnkre méreteztettünk. nem nagy..
És hát végre letelt a szigorú 6 hét, ami mint köztudott, több szempontból vidám dolog. de még azért is, mert végre kicsit a testmozgás is szóba jöhet. nekem nagyon hiányzott már, pocakosan nem mertem, most meg még hat hétig nem lehetett. és most is csak nagyon kímélőn kezdtem, kicsit futás, kicsi úszás, néhány átmozgató gyakorlat, de olyan jóóó! Azért mégicsak 2 gyerek óta nem sportoltam komolyabban, és igencsak elcsökevényesedtek az izmaim. jó őket újra felfedezni. remélem látható eredménye is lesz hamarosan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése