15 hónap tudománya

Azt hiszem az anyaságnak ezt a részét vártam eddig a legjobban. csöppségnek is cuki, persze, hogy az... de most már egy kis társaság. egyénisége, akarata, véleménye van, és nem rest mindezt tudtomra adni. tegnap volt egyésnegyed éves. most számba veszem, mi mindent tud már. nem lesz könnyű, mert igen hosszú a lista.

Fut, szalad, babzsákfotelbe vetődik, hátrafele megy viccből, körbefordul 10 szer, majd seggre ül és nagyon élvezi. sétálunk sétálunk egy kis dombra lecsücsülünk csüccsöt játszik csüccsel. bármekkora csúszdán félelem nélkül lecsúszik. (erről videóm is van, de olyan horror, ahogy az az apró gyerek suhan a 3 méteres csúszdán, hogy nem merem mutogatni, mert rám küldik a gyámügyet, pedig nem unja meg. annyira évezi, hogy csak csellel lehet elcsalni a csuszitól.) elmélyülten homokozik. amikor éppen sziszikígyó, akkor szerep szerint a földön tekereg és sziszeg. ha hiszti kerekedik (éspedig elég gyakran kerekedik- persze csak ha velem van) ugrál és dobálja magát, szintén félelem nélkül (mármint a saját félelme nélkül. én félek). a hintalovat, pedig ovisokra van méretezve, rendeltetésszerűen használja, úgy hajtja azt a paripát, szegényt, hogy elöl hátul koppan a hintatalpa. majd simán egyedül leszáll róla úgy, ahogy azt az igazi lovasok csinálják. pedig tényleg nagy az a ló. 

úgy eszik, ha vicces kedvében találom, hogy: hááá- ámmm. minden falatnál. megunhatatlan. egyébként szépen eszik kanállal, ha nem annyira folyós a dolog, például a tejbegrízelég jól megy, és villával is, legfeljebb megfogja, ráböki kézzel, és akkor: hááá-ámm, végül is  a végeredmény a villával evés. a pohárból ivásig sosem jutunk el, amint nem fogom a poharat, hátrahajtja a fejét és a nyakába borítja a pohár elégsz tartalmát nagy lendülettel és némi fuldoklás, takarítás, gyerekpucolás, átöltözés után mindkettőnknek elmegy a kedve egy kicsit a további próbálkozásoktól. szívószállal iszik. :) 

egy cicával egy rókával és egy zsiráffal alszik, és már csak egyszer kell hozzá felkelnem hatig (jó esetben) mikor is végleg kipattan a szeme. de szól ha álmos. oldalra hajtja a fejét, mint aki alszik, és sűrűn osztja a jóéjt puszikat mindenkinek, akit talál. 

kint a kertben? hát a cica... ölelés, simi, puszi, ameddig a macsek bírja. utána? hiszti, hogy miért nem hagyja. de ha ezen a részen túl vagyunk, akkor víz, sár, rosszalkodás. most a legújabb legjobb móka, hogy Bodza kutya viszi neki a lebdát, hogy dobja el, de ehelyett ő odaviszi a vizesedényükhöz, és beledobja, Bodza  pedig kiveszi. aztán ő beledobja, Bodza pedig kiveszi. aztán ő beledobja... de azért múltkor például segített fokhagymát ültetni. én fúrtam a lyukat, ő beletette a hagymát. nagyon ügyes kis segítő rettentő büszke voltam rá.

egyébként kis könyvmoly. képes lenne egész nap könyvet lapoztatni velünk. vagy lapozza ő, csak legyünk ott, és néha azért szóljunk hozzá a témához. például, hogy mi van a képen? vagy mi az ott? vagy az a valami, az hol van? és mindenre van válasza, a legtöbbször jó. például a: hát és ez mi? kérdésre rendszerint  TETE vagy a TETETE a válasz, hacsak nem egy jól ismert állatkáról van szó. de hát ilyenkor az a helyes megfejtés... egyébként mindketten nagyon szeretünk vele mesekönyvet nézegetni, mert nagyon okos. és mindig mond nekünk valami újat és vicceset. és annyira figyel, hogy már azért megéri leülni vele. azért a figyelmes nézésért. 

Állathangok: cica- annak hangja ugyan nincs, de hatalmasra tátja a száját. pont mint a víziló. ezért csak a szövegkörnyezetből derül ki, hogy melyiket mondja :). kutya, krokodil- az pont olyan, mint a béka és a delfin, valamint minden apró zöld izé, például az ufók az egyik pizsijén. majom- az tökéletes, ilyen jó majomhangot még nem hallottam embertől. farkas- na az a kedvencem. tehén- ez volt az első. hábúúúú. így hangzik. hal- egyértelmű. ló- azis. a nyuszinak sincs hangja, de ugrál, csakúgy, mint a bárány. méhecske-zzzzzzzzz. zsiráf- az is nagyon hasonlít, csak az zzz-zzz (zsir-zsir). de egyébként bármilyen állatot tud, legfeljebb TETETE. :)

mit mond még: ájá- az vagyok én, apapapa, mamama (esetleg a-mama, tegnap: a-mamám minden nagymamák legnagyobb örömére), papa, baba, TETE, TETETE... :)

a játékai ezerfélék. a megunhatatlan továbbra is a pakolás, élmény vele vásárolni menni. nem vagyok híve a babakocsinak, ritkán is használjuk. szeret menni a saját lábán, én is szeretem, ha ekképp cselekszik... legfeljebb cipelem. a boltokban elmélyülten pakolni kezdi azt, amit első ránézésre a legnehezebbnek talált. ezek általában mosó vagy tisztítószerek, öblítők, kétliteres üdítők... de ha ilyen nincs, végül bármi megteszi, csak szét lehessen szórni, még anya válogat. de persze rengeteg új játékot játszik. velünk játszik. kukucskál. eddig mi bújtunk el, már ő bújik. leginkább a tenyere mögé, de van, hogy az is elég, ha jó szorosan behunyja a szemét. (klasszikus, és rettenetesen édi). fogócskázunk, de a legjobb, ha el akarom kapni. ha elkapom, megdögönyözöm, és úgy kacag, hogy megszépíti a napot. direkt huncutkodik velem, ha hívom- esetleg ruhát szeretnék ráadni, vagy pelenkát cserélni- huncut mosollyal hátrál,és rázza a fejét. 

ha valamit szeretne, mutogat és bólogat, de olyan aranyosan, hogy igen nehéz nemet mondani. 

és még annyi minden, hogy egész éjjel írhatnám, és nem fogynék ki. összességében? nem gondoltam soha, hogy egy kisgyerek lehet ennyire aranyos, és ennyire jó társaság egyésnegyed évesen.
ja, és a vízi énjéről még nem is szóltam: egyedül hátra mer feküdni- bátorkodásnak hívjuk-, tud vízbebugyborékolni, és már nem is iszik közben. már kétszer önként le is bukott arccal a víz alá, csak hogy ne kelljen kiszállni (elbújt)

Galéria: