Pártuc

Saját fotó

anyukáskodok, kötök, horgolok, varrok, tanulok, kertészkedek, sütök, főzök, sajtot, joghurtot készítek... és a többi :)

2014. május 27., kedd

A legműveltebb babakutyák

nagyjából egy hónapja történt, hogy többé kevésbé váratlanul babakutyák álltak a házhoz. Bodza nevű rotweilerünk hozta őket világra. négyen vannak. Az apjukat illetően nem volt egészen világos s kép, de ahogy nőnek, azért tisztul.
Egy nagy fekete kóbor kutyáról van itt szó. vagy hát lehet, hogy nem kóbor, mert azóta sem láttuk, de Bodza megható szépsége rabul ejtette, és arra az időre kénytelen volt megszökni otthonról, és valahogy átjutott a védelmi vonalként funkcionáló kerítésünkön. Szegény Bodzánk mennyi ideig mondogattuk neki, hogy túltáplált... :) aztán egyszer csak... pont Kaposváron voltam vele meg Pincivel. hazafelé meg már néggyel többen mentünk. Van köztük egy, ami pont olyan, mint Bodza. egyrészt ő az egyetlen kislány, másrészt az édesapját nyugodtan letagadhatja, mert teljesen egészen rotweilernek néz ki. Mi Borókának hívjuk. a legformásabb mind közül.nagyon szeretném megtartani, de várható, hogy olyan rendes nagykutya lesz, mint Bodza, kettő akkora méretű pedig nem fér el az autónkba, és így aztán soha sehova nem tudnánk hosszabb időre elmenni családostul. így kénytelenek leszünk neki is egy szerető gazdit találni. van még három fiú testvér. k nem annyira rotweilerek, inkább csak a formájuk. teljesen feketék, csak a mellkasukon van egy apró fehér folt. de már most sokkal nagyobbak, mint Boróka. erősebbek, fiúsabbak. egész nap birkóznak, játszanak, szanaszét, vagy egymáson kupacban alszanak. rettentő jó arcok.
Kicsi Pincim mostanság 17 hónapos. Kezdetektől fogva szívesen nyúzta volna  kölyköket. alig vártam én is, hogy nagyobbacskák legyenek és ne kelljen annyira félteni őket. apró korukban megtanulta, hogy csak simizni lehet őket, így most elég szelíd velük. rendszeresen mesét olvas nekik. kiviszi a könyvet az udvarra, vagy ha beszöknek a kölkök, akkor bent, az ölébe húzza őket, és megmutatja nekik, mi van a könyvben, úgyhogy a babakutyák messzemenőkig családbarátok, jól szocializáltak, gyerekbarátok, nyúzáselviselők, és nagyon műveltek, ami a gyerekirodalmat illeti. 
Fotózni rendkívül nehéz őket, mert nem jellemző. hogy egy helyben maradnak, vagy ha igen, akkor a házukban alszanak, ahol sötét van, de azért néhány bizonyító értékű fotó:









Szóval egy- két hét múlva, mondjuk júni 6- tól gazdisodhatnak. nagyon szeretnék nekik szerető, jó családot találni, mert a szívünkhöz nőttek. Bátor jelentkezőket várok akár emailben, (pillangu@gmail.com) akár facebookon. :)
Szép napot!


1 megjegyzés:

  1. Elfogytak, mind jó helyre kerültek, sőt az utolsónak maradt fiú páros együtt mehetett gazdihoz! köszönöm mindenkinek, aki megosztotta, segítette a gazdikeresésben, és köszönöm a gazdiknak is! és elnézést attól az úrtól, aki elől elvitték az utolsó kölyköt!!! :)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...